Augusztus 31. Szombat
A nyár utolsó napja. Huhh. Hiányozni fog. Nemsokára gimnazista leszek. Akárhányszor belegondolok megdobban a szívem. Izgulok. Mondjuk ilyenkor ki nem? Egy új közösség, új emberek, új helyek. Szeptember 2-án lesz az évnyitó és az első nap. Huhh. De ez a nap...bekerül a naptárba az tuti. Egy nagy sárga csillaggal. Igen...ez biztos.
Komótosan indult ez a reggel is. Teljesen szokásos. A zene végig követte a készülődésem. Zenemániás vagyok. Mindig és mindenhol szól valami. Mondjuk a szüleimet ki idegelem vele, de én csak így tudok élni. Gitározom jó sok éve, bár nem vagyok egy rocksztár.Főleg , hogy akusztikus gitárom van. Néha-néha rám jön a játszhatnék, de nem rendszeres. Amikor kedvem szottyan. A mai napot egy "Viszlát nyár!" napnak szántam...volna. Ha a kedves barátnőm (khmm Ashe khmm) ki nem szimatolta , hogy a szüleim ma nem lesznek itthon , mert meglátogatják a nagyszüleim . Én kunyizó technikámnak köszönhetően kihúztam magam az utazásból. Szóval Ashe meghívta az összes(!) osztálytársunkat. Ezt, így reggel 11-kor meghallani a telefonban nem éppen a legkellemesebb. És a nap további része sem volt leányálom.
Először, ordibálás: " Monet! Kelj már föl abból a retkes(!?) ágyból!" Ezt kaptam délben , a hálószobámban ácsorgó Ashe-től.
Ezután "nyugisnak" mondhatóan elkészültem .
Ha az nyugisnak mondható , hogy a drágalátos barátnőm mindenhova követett. Miért is? Jó kérdés, még én se tudom.
Ezután jöhetett a party-kellék beszerző akció. Fel a buszra, el az áruházig, 1 óra bolyongás a sorok között, hazabuszozás. Úgy leizzadtam, mint egy ló. Útközben kiderült, Ashe már tegnap megtudta így elküldte a meghívókat. Kedves tőle, igazán. Mindenki ráért, így 15-en leszünk. Ja , nem 16-an , mert az egyik srác hozza a tesóját is. Aki asszem egyidős velünk.
-Segítenél?-vonszolta magát Ashe -Min gondolkozol?-vittük be a csomagokat együtt.
-Semmin.
-Na mondjad.
-Hát , igazából csak azon a srácon aki hozza az öccsét. Minek jön ha nem is osztálytársunk?
-Mert az öccse és évfolyamtársunk. Be kell vágódni náluk.
-Ja , értem. Az jó-pakoltam ki.
-Szerinted helyesek?-rendezgette Ashe az üdítőket.
-Nem tudom, de neked nincs ott Gilian?-húztam fel jobb szemöldököm.
-Őő..hát...végülis de...-pirult el teljesen.
-Ja , oké- tértem vissza az eredeti munkámhoz. Délután 5 volt, 7-re jönnek a többiek, így volt egy kis szabadidőnk. Behűtöttük az üdítőket, felraktuk az égősorokat. Egész szép lett az udvar, mivel egy kerti party-t szerveztünk. Persze tudtam , hogy nem maradunk végig kint, ezért elpakoltam a törékeny dolgokat. Fő az elővigyázatosság!Kipurcanva ledőltünk a kanapéra , amikor csöngettek. Ashe-sel összenéztünk.
-Te mész!-bökött fejével az ajtóra.
-Te közelebb vagy!-érveltem.
-Ahj- feltolta magát a kanapéról és ajtót nyitott. Gal és Jetta jött meg, őket előbb hívtuk.
-Mizu?-vágta le magát Gal mellém, Jetta pedig leült a babzsákfotelbe és olvasott.
-Hulla vagyok-nyögtem egy díszpárnába.
-Akkor gyorsan pörgesd fel magad, mert háromnegyed 7 van-pillantott órájára. Legyintettem egyet, jelezve , hogy hagyjanak 15 percig aludni. Gal és Ashe elbeszélgettek mindenféle sorozatról, amíg én félálomba zuhantam. Aztán csöngettek. Morogtam egyet, majd elindultam ajtót nyitni. Mégis csak én vagyok a házigazda. Egy ismeretlen srác állt az ajtónkban, 2 másikkal.
-Öö, helló Monet vagyok-mosolyogtam rájuk félénken. A három srác először ijedten nézett rám, majd elvigyorodtak . Hát eléggé vadnak tűntek.Fültágító mindegyik fiú fülében , sőt az egyiknek még tetkója is volt.
-Szia, Brian vagyok-rázott velem kezet az egyik, kissé szőkésbarna hajú srác- ő itt- mutatott a tetkósra- Damion, a fekete fura arc meg Elvin, az ő tesója Ty, aki majd kicsit később jön-magyarázott Brian.
-Ó, köszi gyertek beljebb- miközben bejöttek, Damion egy csomagot nyomott a kezembe, majd rám kacsintott. Hirtelen nem tudtam mit csináljak. Csak álltam ott és néztem a zacskóba. Nem szoktam hozzá az ilyen flörtölgetős izékhez. Nekem ezek mind nyálasak. Így elpirulva letettem a konyhapultra a csomagot, amiben üdítő és chips volt. Nem sok időm volt kipakolni , mivel megint csöngettek. Közben a srácok bementek a nappaliba és bemutatkoztak a lányoknak. Elég vicces volt, ahogy Elvin leült a másik babzsákba Jetta mellé, és előkapott ő is egy könyvet. Kis könyvmolyok :) Jetta felnézett , majd annyit mondott "Az egy jó könyv". Elvin elmosolyodott majd visszatért a könyvéhez. A többiek megrökönyödve nézték őket. Feleszméltem , és mentem ajtót nyitni.
-Szia...-köszöntem Giliannek-...sztok- vettem észre a mögötte álló alacsonyabb srácot.
-Erik vagyok, te pedig biztosan Monet-nyújtott kezet, amit elfogadtam és kezet ráztam vele.
-Eltaláltad-nevettem fel. Félre álltam , hogy betudjanak jönni. Bementem velük a nappaliba , ahol mindenki békésen ismerkedett.
-Akkor, menjünk ki az udvarra-húztam el a hátsó ajtót. Gal, Brian és Damion a rock zenékről beszélve mentek tovább, Ashe pedig próbálgatta felhúzni Gal-t, kevés sikerrel. Ekkor Elvin felállt, Gal felé fordult és kezet nyújtott neki, majd felhúzta. Csendben mentek ki egymás mellett. Ashe-sel összenéztünk. Csak nem egy új pár? Jetta csendes, nem nagyon pasizik. Az a tematikája, hogy egyszer mindennek vége. Kissé fura, de most lehet talált egy magához hasonló fura gyereket. Elvigyorodtunk , majd mi is kimentünk a kertbe.
Nagyon hangulatos volt. Aztán megint csöngettek. Beszaladtam a házba , és kinyitottam az ajtót. Egy baromi magas, raszta srác állt előttem.
-Szia . Monet vagyok-mosolyogtam. Ő is elvigyorodott.
-Greg-nyújtott kezet, amit elfogadtam ,viszont mikor megfogtam a kezét magához húzott és félig megölelt. Óvatosan én is visszaöleltem. Hát ez elég közvetlen volt. Na de sebaj , hozzá kell szokni.
-Ja, amúgy két csaj ott vitatkozik a ház előtt-szólt vissza mikor épp beakartam csukni az ajtót.
Kinéztem és tényleg két lány volt a kiskapu előtt. Egy hosszú barna hajú, és egy alacsonyabb , fekete hajú lány.
-Sziasztok!-ordítottam , mire rámnéztek.
-Helló!-ordított vissza a fekete hajú.
-Nem jöttök?
-Ja , de -szólt a barna. Mikor ideértek bemutatkoztam.
- Szia, Shan vagyok, ő meg a mostoha tesóm, Gabbie- mondta a fekete hajú, azaz Shan. Hát , nem hiszem , hogy jóban vannak. Shan a rocker-punk csajok közé tartozik, Gabbie pedig inkább plázás csaj. De ne legyünk előítéletesek!
-Gyertek , már majdnem mindenki itt van-mutattam az utat a kert felé.
-Szép ház-mondta Shan. De kedves!
-Köszi-válaszoltam mosolyogva. A kertbe érve eléggé meglepő látvány fogadott. Elvin és Jetta csendben olvastak, Gal Brian-nel keresgéltek üdítőket. Greg, Giliannel és Erikkel beszélgetett, valamin nagyon röhögve.Ez eddig oké, de Ashe... Ashe és Damion megpróbálták begyújtani a grillt.
-Marhák! Mondtam , hogy majd én megcsinálom-mentem oda hozzájuk röhögve.
-Jól van na, segíteni akartunk-tette maga elé a kezét Ashe.
-Semmi gond-gyújtottam be a grillt, majd Damion segített rárakni a húsokat, zöldségeket és a saslikokat.
-Köszi-mosolyogtam rá.
-Neked bármit-kacsintott újra. Kezd kínossá válni ez a kacsintgatás... Naaa mindegy.
-Ki hiányzik még?-kérdezte Damion, körbe pásztázva a kertet.
-Még Elvin öccse, és három másik srác.
-Ja , Jarrod-ék. Jó fejek. Hozzak valamit inni?-kérdezte egy fél mosollyal.
-Ühümm- bólintottam- Ashe?Ash..-Ashe eltűnt mellőlem. Elkezdtem pánikolni, mivel meg szerettem volna beszélni vele ezt a kacsintgatós izét. Körbenéztem. Nagy kő esett le a szívemről , amikor megláttam , hogy Giliannal beszélget. Már az is megfordult a fejemben , hogy valami más sráccal enyeleg... Nem mintha olyan fajta lenne, csak akármi megtörténhet. Mint például , hogy csöngetnek.
-Ööö, Erik!-szóltam oda a fiú bandához, mire az alacsony szőke srác felkapta a fejét- Figyelnéd a grillt egy picit?-mosolyogtam rá.
-Persze-indult el felém , én pedig elszaladtam ajtót nyitni. Éppen a kulccsal babráltam , amikor kintről nagy röhögést hallottam. Kinyitottam az ajtót. Hát , eléggé meglepődtem. Három , egészen aranyos srác, egy negyedik kölykön röhög, aki biciklivel átesett a kerítésünkön.
-Ööö-próbáltam szólni, mire rám néztek. Nagyon helyesek voltak, de egy kitűnt nekem közülük. Egy szőke, sárgás-barnás szemű , magas srác.
Rám nézett, én pedig rá és egy nagyot dobbant a szívem. Csak bambultam a nekem tökéletes srácot, alig kaptam levegőt.
-Khmm-köhintett az egyik srác, miközben Ő és én egymás szemébe néztünk. Most különösen nem volt furcsa vagy kínos érzésem.
-Ja.. ööö... helló Monet vagyok-mosolyodtam el.
-Szijja-ugrott a nyakamba egy barna, dús hajú srác. Igen , nagyon dús volt a haja. Kissé hátrahőköltem a közeledéstől , de megöleltem. Jól megszorongatott, majd elengedett.
-Wesley vagyok-mutatott peace jelet . Mint egy maci. Hihi. Elnevettem magam.
-Szia vöröske-jött oda egy másik barna hajú srác. Nagyon szép szeme volt. Olyasmi, mint az enyém- Kody vagyok-fogtunk kezet.
-Te nem ugrassz a nyakamba?-kérdeztem félve. Felnevetett. Haha , vicces vagyok. Vagy nem?
-Nem , ő csak Wesley, mindent szeret ami cuki- ekkor felnyögött a srác a biciklivel. Wesley odaszaladt hozzá és felsegítette, majd Kody is odament , hogy a bringát becipeljék. Ekkor Ő állt elém.
-Jarrod vagyok-nyújtott kezet. Nem mertem vele kezet fogni , mivel izzadt a tenyerem. Sokszor , pici levegőt vettem , gondoltam majd lenyugszom egy kicsit. Hát nem. Óvatosan kezet fogtam vele , de ő nem nézett le undorodva a tenyeremre, végig a szemembe nézett. Tisztára , mint valami romantikus filmben. Meglátom a srácot és egyből beleszeretek.
-Szép a házatok-mosolyodott el, amitől esküszöm majdnem meghaltam. Ne, hogy fogok én így tanulni? Hümmm??
-Köszi-néztem le a földre elpirulva. Felnéztem , ő pedig kissé oldalra fordítva a fejét nézett rám. Megint le kellett néznem a földre, annyira égett az arcom.
-A többiek?-néztem az előkert felé, miután kiment a vér a fejemből.
-Itt vagyunk!-integetett Wesley. Elmosolyodtam. Éreztem , nagyon szép évem lesz velük.
-Ő, hi Ty vagyok-botorkált hozzám a biciklis srác.
-Szia, Monet. Gyere be, lefeküdhetsz a kanapéra , ha nem érzed jól magad.
-Áhh, dehogy megvagyok-legyintett. Beljebb tessékeltem őket, majd kimentünk az udvarra.
-Na , mindenki itt van!-tette fel kezeit Damion. Ő egy ilyen vezértípusnak néz ki.
-Kész a kaja! - szólt Erik. Mindenki felé nézett és, minta ragadozók elindultunk a kajáért. Viszont mindenki előtt Wesley felrikkantott:
-Istenem , de cuki vagy-szaladt oda Erikhez és megölelte.
-Ez egy buzi?-súgta Brian Kodynak.
-Ja , nem , igazából elég csajozós típus, szóval akinek barátnője van az figyeljen rá-mutatott az Eriket ölelgető Wesley-re. Automatikusan Gilianékre néztem, akik úgy tettek mintha semmi nem történt volna. Aha! Ők azt csak hiszik, hogy majd én nem veszem észre , ahogy Gilian átkarolja Ashe-t! Pff, az én sasszemet senki nem téveszti meg.Aztán megláttam Jarrod-ot , ahogy éppen üdítőt tölt magának. A karját néztem , ahogy megjelennek rajta az izmok.. hmm. Oké, Monet , nyugi van, ne legyél feltűnő. Gal benyomta a hangfalakat , majd berakott egy Green day számot. Mi a csajokkal elég rockosak vagyunk, mármint zeneileg. Én és Gal totál rock fanok vagyunk, Jetta és Gal pedig mindent szeretnek ami jó. A többiek reakciójából, ők is jól meg vannak a rockkal. Mondjuk nem is vártam mást ennyi fültágítóstól :D.
-Te, Monet, az egy medence?-mutatott a medencénk felé Brian.
-Ühümm-bólintottam , majd elkezdtem egy újabb saslikot- Olyaaaan fincsii-mondtam boldogan.
-Ugyeeee?-jött a válasz Wesley-től. Együtt nyammogtunk , mivel a többiek már befejezték.
-Fürödhetek?-jött oda Damion.
-Mi van?-kérdeztem megrökönyödve.
-A medencében?-kérdezte kiskutya pofival.
-Felőlem de akkor nem mehetsz be a házba!
-Okés- lekapta a pólóját, majd a medence felé futott. Röhögve néztük ahogy bombát ugrik.
-Milyen gyerekes..-mondta Gabbie. Felé néztem félve, mivel eddig azt hittem mindenki jól érzi magát...
-Mennem kell-állt fel Jetta.
-Máris?-kérdezte Gal.
-11 van-vont vállat Jetta.
-Elkísérhetlek?-kérdezte Elvin. Ahj, de cukik , teljesen egymásba habarodtak.
-Persze-bólintott Jetta. Semmi pirulás? Ez a csaj egy robot esküszöm. Na jó nem.Nem vagyok gonosz.
-Én is húzok-ment is be a házba Gabbie. Shan sóhajtva követte, mivel nekik együtt kell hazamenniük.
-Nekem is mennem kell-szólt Erik.
-Akkor kikísérlek titeket-követtem őket a házba. Elköszöntünk , majd visszamentem. Így történt, hogy maradt a cuki pár Gilian és Ashe, a vízben lubickuló Damion, Brian, Kody és Ty. Gal Wesley-vel kiült a medence szélére és lelógatták a lábukat. Greg a földön kiterülve nyöszörgött, hogy ő tele van a kajától. Jarrod... Jarrod pedig éppen felém sétált. Én hirtelen nem tudtam mit csináljak így egy chips-es tálat akartam odavinni, amikor megcsúsztam. És akkor elkapott Ő... aha , nem. Akkorát nyaltam a földön, hogy még a szomszédban is halhatták.
-Jóságos atyaúristen , jól vagy?-szaladt hozzám Ashe és Jarrod.
-Voltam már jobban is- fogtam a fejem.
-Gyere, beviszlek-kapott fel Jarrod. Én elpirultam, Ashe pedig köztünk kapkodta a fejét. Ketten bementünk a nappalinkba , majd Jarrod óvatosan lerakott a kanapéra.
-Öö, köszi-mosolyogtam rá.
-Semmiség. Kérsz valamit inni?-guggolt le mellém. Az arca egy magasságban volt az enyémmel. Kedvem lett volna odahajolni, de mikor is szereztem én annyi önbizalmta , hogy egy alig pár órája megismert sráccal smároljak? Hümm...
-Víz jól esne- bólintott és elszaladt a konyhába. A plafont nézve sóhajtottam egyet. Visszajött kezembe nyomva a poharat. Megittam. Jól esett. Pittyogni kezdett a telóm. Előhúztam , Jarrod kíváncsian figyelt. Sms-em jött:
Anya: Holnap reggel jövünk , jól vagy?
Ashe: Igen, átjött pár barátom ha nem gond.
Anya: Házat nem felgyújtani!
Ashe: Okés.
-Csak anyukám volt - tettem vissza a telefonom. Ő csak bólintott majd leült a földre , törökülésben.
-Visszamehetnénk?-kérdeztem pár perc csönd után.
-Biztos?-áll fel Jarrod.
-Ühümm-bólintottam , majd segített felállni. Kint minden rendben volt. Mondjuk Greg még mindig a földön fetrengett, de azt mondta jól van. A srácok már kijöttek a vízből. Félpucéran rohangáltak az udvaron, amibe Ashe majdnem beleszédült (enyhén rajong a fiú felsőtestekért) . Wesley Gal arcát böködte , hogy milyen puha(?!). Jarrod-dal odamentünk Gilianhez, aki a földön ült és próbálta magára vonni Ashe figyelmét. Leültünk Jaroddal a fűbe.
-Talán, vedd le a pólód-mondtam Giliannek. Jarrod furcsálva nézett rám. Gilian lekapta a pólóját, mire Ashe legyezni kezdte az arcát (???).
Esküszöm minden 2. gondolatom Jarrod. Mintha járnék vele komolyan... de nem.
-Ehfáradtam- nyögte Brian miközben elterült mellénk a fűbe.
-Haza kéne menni-szólt Ty.
-Nye máááár- nyüszögött Wesley.
-Wesley,csitt-ütött az orrára Damion.
-Mi vagyok én kutya?-kérdezte felháborodottan , majd töprengő fejet vágott- bár a kutyákat komálják a csajok.
Felröhögtünk, mondjuk én a "komálják" szó miatt, a többieket nem tudom. Ty-nak elkezdett csörögni a telója, gyorsan felpattant és elvonult telefonálni. Egy perc se telt el mire visszajött.
-Elvin volt. Azt mondta húzzunk haza, mert nem illik eddig maradni - itt elkezdte forgatni a szemét (testvéri szeretet, jahj de szép is az - szerk.)- meg már éjfél van és nemsokára suli, ott is látjuk egymást...
-Akkor zúztunk, köszi Monet a vendéglátást-intett Damion az ajtóból. Wesley megszorongatott, Brian lepacsizott velem, mondván én leszek a legjobb haverja. Greg-et ki kellett vonszolni a lakásból, de nagy erőfeszítések árán felkelt, elköszönt és elsétált. Gilian adott egy puszit Ashe arcára, mivel nem egy irányba laknak. A többiek lassan összerakták a képet magukban , hogy ők úgymond járnak. Gal már tudta így ő nem lepődött meg, nem úgy mint mikor Wesley szorongatta. Szépen lassan mindenki elköszönt és távozott. Hála nekik, hogy nem csináltak kupit. Jipíí nem kell takarítani! Gyorsan pizsibe bújtam és elvágódtam az ágyamban.
húztam le magam az emeletről, le a konyhába. Szüleim dolgoznak, én éhezem. Ez ment egész nyáron. Éheztetnek! Ez hallatlan! Kivettem végül egy joghurtot, kanál, és levetettem magam a kanapéra . És jöhetett a kapcsoló keresés. Újabb elpazarolt fél óra az életemből. Épp a kanapé alatt kutakodtam , amikor kicsapódott az ajtónk. 
